Rú, a galambfióka kiesik a biztonságot adó fészekből. Nem tud
még repülni, ezért elmenekülnie sem sikerül a baromfiudvar
lakói elől, akik nem nézik jó szemmel a betolakodót: majdnem
agyoncsípik.
A galambszülők nem tudtak segíteni, de szerencsére Gyöngyi
– a gazdasszony – időben megtalálja a fiókát és kikapja a
bántalmazók csőrei közül.
„– Sí-sí-sí! – kezdett sírni gyenge hangon a kisgalamb.
Mosolyogva nézett rá a gazdasszony, és óvatosan elkezdte
forgatni, hogy megnézze
a sérüléseit. Sehol sem vérzett. Csupán
a faroktollait tépték ki a tyúkok.
Rú, ahogy kinyitotta a szemét, egy emberi arcot látott maga
fölött.” (Akitől galambszülei óvva intették.)
„– Sí-sí-sí! – sivította félelmében. – Ne tekerd ki a nyakam!
Kérlek, ne bánts! Engedj el!” – szólítja meg a kisgalamb Gyöngyit.
Ezzel a képpel kezdődik Tátos Gyöngyi igaz meséje a galambfiókáról,
Rúról, akit két ember, Ví és Vivi nevel fel.
A kisgalamb segélykiáltó „sí-sí” hangjai alapján a pótmama
és a pótpapa SISI-nek nevezi el.
A történetből kiderül, hogyan kerülhet galamb és ember
szeretetkapcsolatba egymással.

Kiadó: Élő Irodalom – Élő Könyv
Oldalszám: 124
Méret: A5
Kötés: puha
Ár: 2 000 Ft
A szerző email-címe: tuskevar@citromail.hu

(A könyv ajánlója: Szilágyi Marcsi)