Részlet a szerző utószavából:“Egy név, amelyet tisztán, minden változtatás nélkül írtam le, az Ő neve, aki emlékének szentelem e pár gyarló sort, melyekkel, az én szerény képességeimhez mérten megkíséreltem elmesélni mindent, úgy, ahogy az megtörtént.Neked Jane, ki sokkal többet érdemeltél volna, mint amit kaptál. Magamnak, mintegy emlékeztetőül, hisz gyarló ember vagyok, egyszerű halandó, aki nem látja, nem láthatja azt, amit talán Te már igen. Te bizonyosan választ kaptál már rá, miért is mérték ily kegyetlen szűkre az időt, s talán látod, az enyémet még meddig engedik. Addig is, mivel tudom sajnos, hogy eljön a nap, mikor édes emlékek, helyzetek kezdenek megfakulni, elveszni a szürke hétköznapok kegyetlen monotóniájában, én az utolsó pillanatig emlékezni akarok, őrizni minden másodpercet, melyben segít e pár oldal. Neked Jane, ki ott vagy minden napom, minden percében, s ha valóban létezik az a bizonyos Nagy Föld… egy nap tudom, újra ott állhatunk egymás előtt, mellett… ”
Nyolc évet vártam, hogy kezembe vehessem Jane könyvét. Én intéztem a szerző megbízásából a kiadást. Most, az utómunkáknál Johnny hangján szólt a fejemben az egész történet. És bizony rá kellett ripakodnom magamra, ne olvasóként olvassam, mert magával ragadott, hiába ismertem a romantikus kezdettől a tragikus végig…
Kiadta az Undergroud Kiadó 2017-ben. Érdemes elolvasni.

 

Ajánlotta a szerző engedélyével Eliza Beth.